Home

  • A “szenvedélybetegség” a szenvedély betegsége?

    A szenvedélybetegség a függőség szinonimájaként használatos a magyar nyelvben, miközben a függőség és a szenvedély nem azonos jelenségek, azaz a megnevezés nem pontos. A “szenvedélyes viszonyulás”, ami még nem betegség, a a függőséget okozó jelenség használatának kezdeti időszakban jellemző – a “szenvedély” azonban fokozatosan átvált függőségbe, és ezzel összefüggésbe pszichiátriai szintű betegségbe. A jelenség pontos megnevezése: szenvedély alapon kialakult függőségbetegség.

    Kapcsolódó bejegyzések:
    mániás depresszió
    pszichopata
    mélypont
    élvezeti szerek

  • A felsőoktatásban tanuló személy miért “hallgató”?

    A hallgató a felsőoktatásban tanuló személy elterjedt megnevezése a magyar nyelvben. A hallgat ige alapesetben azt jelenti, hogy valaki “csendben van”, illetve a “fülével figyel”, ugyanakkor a “hallgat valakire”, illetve “hallgat a jó szóra” kifejezésekben a hallgatás “elfogadást”, “belátást” jelent.

    A “hallgatás”, a figyelem mint aktivitás ellenére alapvetően passzív, illetve alárendelődő helyzet, ami azt fejezi ki, hogy a tanuló engedelmes, elfogadó, azaz nem alakítja, hanem “elviseli” az oktatás folyamatát. A “hallgató”, aki jogilag már felnőttnek számít, lehetne aktív részese, illetve alakítója is az oktatási folyamatnak. Ilyen értelemben a hallgató inkább “oktatásrészes”. A “hallgató” mint felsőfokú szakképzésben résztvevő személy esetén igazából a kulcsszó a képzés, illetve a képződés. A “hallgató” tehát “képződő”

    Kapcsolódó bejegyzések:
    doktor
    egyetem
    pedagógus

  • A “gondatlan” cselekmény a nem gondos kivitelezés következménye?

    A ‘gondatlan’ jelzőnek két jelentésiránya van: az egyik, hogy valaki megtesz valamit, de nem jár el gondosan (gondatlanul tesz), a másik, hogy nem akarja valaminek a bekövetkezését, de az esemény a könnyelmű hozzáállás, illetve a kellő gondosság elmulasztása miatt bekövetkezik (gondatlanul jár el). A “gondatlanul elkövetett” büntetőjogi vonatkozású szófordulatba mindkét jelentésirányt bele lehet érteni – a gondatlan cselekmény ugyanakkor az előrelátást nélkülöző, a lehetséges következményekkel nem számoló, passzív hozzáállást jelent. A “gondatlan” nem félreérthető, pontos büntetőjogi megnevezése: kellőgondosság-tanúsítást elmulasztó.

    .

  • A “koncepciós eljárás” alapja egy “koncepció”?

    A “koncepciós per” olyan jogellenes, törvénysértő hatósági eljárás, ami előre gyártott, problémás vádakon, hamis bizonyítékokon és lényegében előre megírt ítéleten alapul. A koncepciós per “forgatókönyve” előre meg van írva, eredménye előre van döntve – függetlenül a megvádolt személyek tetteitől.

    A koncepció ugyanakkor önmagában egy gondolati, elgondolási keretet jelent. Egy büntetőeljárás esetén ilyen koncepció a nyomozás anyagára épülő vádirat – ami normális esetben tényeken alapul, és a valósággal adekvát. Azaz a koncepció önmagában egy legális jelenség, hiszen koncepció – és bizonyos előzetes minősítés – nélkül nincs vád. A megnevezés, tekintettel az eljárás “rosszindulatú” jellegére, így pontos: .

    Egy “koncepciós eljárás” esetén azonban nem pusztán “koncepció” van, hanem rendre aljas szándék vezérelte prekoncepció, aminek következtében az egész (büntető)ügy menete és végkifejlete előre meghatározott. A jelenség pontos megnevezései: alja(s)koncepciós eljárás, vagy prekoncepciós eljárás, vagy prejudikált eljárás.

    Kapcsolódó bejegyzések:
    képmutató
    fellebbezés

  • Az “égöv” kapcsolódik az éghez, az “égbolt” a boltozathoz?

    Az “égöv” éghajlati övezet, ami a Föld felszínén a napjárás közelségének és távolságának, illetve a napsugarak beesési szögének különbsége alapján jött létre. Az “égöv” tehát valójában éghajlat-öv. Az égöv megnevezés inkább illik az “égbolt” jelenségére, ami – a látszattal ellentétben – igazából nem buraként, kupolaként a (lapos) Földre boruló boltozatot, hanem a bolygó körülvevő légkört jelenti. A légkörnek több rétege van (troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, stb.) – valójában, szó szerint ezek az “égövek”. Az “égbolt” igazából alsó égöv, vagy alsóég-öv.

    Kapcsolódó bejegyzések:
    Egyenlítő
    égtáj

  • Az “elvont” pontosan mitől van elvonatkoztatva?

    Az “elvont” jelző azt jelenti, hogy “elvonatkoztatott” – a közgondolkodásban jelent egyrészt eredeti összefüggéseiből kiragadott, vagy konkrétumokat elhagyott tartalmat, valamint jelenthet “valóságtól elszakadt” vagy épp nehezen érthető, felfogható tartalmat is, továbbá jelenthet magas szintűvé absztrahált jellegűt is.

    “Elvont” lehet a “lényegtelen(nek tekintett) részletektől vagy épp konkrétumoktól elvonatkoztatott, lehet a köznapiságtól, a hétköznapi tapasztalásoktól elvont, illetve adott esetben lehet a “valóságtól” elvont, azaz az “ideák világába utalt”. Az elvonatkoztatásnak tehát több különféle jelentésiránya van, és az általanos jelzőből hiányzik a vonatkoztatási rendszer.

    Az elvont jelző elég szükséges egy határozószó, ami jelöli, hogy az elvont pontosan mitől van elvonatkoztatva, a következők szerint: lényegtelen részletektől elvont / köznapiságtól elvont / konkrétumoktól elvont/ (rög)valóságtól elvont / eredeti összefüggéseitől elvont / magas absztrakciós szinten elvont..

  • Az ember “homo sapiens”, azaz “tudó ember”?

    A “homo sapiens” megnevezés tudó, illetve értelmes, bölcs embert jelent – az emberek többsége azonban “szigorú” értelemben nem üti meg a “tudó”, “világot értő” ember szintjét, inkább “valamit tudó”, illetve a “valamennyit értő” ember kategóriájába tartozik. A naivitást tükröző, illetve alapos megfontolást nélkülöző elnevezésnek tehát nincs köze a valósághoz – a fennálló társadalmi viszonyok között nincs is törekvés arra, hogy az egyének értelmes, bölcs, tudó, értő emberekké szocializálódjanak.

    Az egyének többsége szemléletét, gondolkodását, világ(át)látását tekintve a “felszínes ember”, azaz a homo obtunsus, illetve más vonatkozásban “homályosan látó (vak) ember”, azaz a homo caligatus, illetve az ellentmondásos ember, azaz a homo ambivalens elnevezés a pontos. A társadalmi-történelmi viszonyokat tekintve általánosságban igazak az alábbi jelzők is az emberre: “rosszra rávehető”, “hazugságra fogékony”, illetve “szenvedésbe beletörődni hajlamos”.

  • A műveltető szerkezetnek mi köze a műveléshez?

    A nyelvtanban a műveltető szerkezet általánosságban arra utal, hogy az aktor valamilyen tevékenységet más (személy, körülmény) bevonásával, felhasználásával végeztet el, vagy más (személy, körülmény) az egyént valamire készteti, vagy az egyén hagyja, engedi valaminek a bekövetkezését más által .

    A ‘művel’ ige azt jelenti, hogy valaki rendszeresen végez valamilyen tevékenységet valamely cél, eredmény elérése érdekében – a műveltet tehát magában rejti a valamire késztetés mellett a rendszerességet is, ami azonban a műveltető szerkezetű szavakra általánosságban nem igaz. A műveltet ige továbbá egy szűk jelentéssel is rendelkezik, mégpedig, hogy valaki a földje művelését mással végezteti – ami szintén félreérthetővé, pontatlanná teszi a megnevezést. A műveltető szerkezet megjelölés helyett a pontos, helyénvaló megnevezés: késztető mód vagy hatástgyakorló mód.

    Kapcsolódó bejegyzések:
    szenvedő szerkezet

  • Boldogan éltek, amíg meg nem haltak?

    A “Boldogan éltek, amíg meg nem haltak” a magyar népmesék gyakori, bevett zárófordulata. A mondás azt sugallja, hogy miután a szerelmesek egymásra találtak és összeházasodtak, gondtalan, zavartalan élet vár rájuk egészen halálukig. Ez az “örök boldogság”-létállapot, különösen a fennálló társadalmi viszonyok között, nem életszerű.

    A valóságban azonban a házasságban holtig boldogan élés igen ritkán valósul meg – ennyiben a mesei zárófordulat hamis illúziót kelt. A házasságok elég gyakran futnak zátonyra és végződnek válással – emiatt indokoltabb, valószerűbb lenne ez a zárófordulat: Egy ideig boldogan éltek, majd egyre boldogtalanabbul, amíg el nem váltak.

    A negatív befejezés helyett azonban lehet pozitív fejleményt is elképzelni, amennyiben sikerül helyreállítani, megjavítani a kapcsolatot. A mesei zárófordulat modern, korszerű értelmezésben: Egy ideig boldogan éltek, majd egyre boldogtalanabbul, de aztán a párterápia / családterápia segített megjavítani a kapcsolatot, és boldogan éltek tovább.

  • Az “Egyenlítő” mit egyenlít ki?

    Az Egyenlítő a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör, illetve leghosszabb szélességi kör. Az egyenlít ige a magyar nyelvben azonban azt jelenti, hogy egyenlővé, azonos mértékűvé, illetve “ugyanolyanná” tesz. Az “Egyenlítő” nem “egyenlít”, hanem két egyenlő félre, részre választ, oszt, egyetlen szóval kifejezve: felez. A jelenség pontos, szabatos megnevezése: (földteke)felező szélességi kör (röviden: “felező-szélkör”), illetve, az egyenlő szót használva: egyenlő-kétfél(teké)re-osztó szélességi kör.